Feregnyulvany daganat, A vakbélgyulladás

Etimológia[ szerkesztés ] Nevét a féreghez való hasonlóság miatt kapta: féregszerű vermisfüggelék appendix.

Vakbélnek nevezik tévesen a hétköznapi nyelvben a féregnyúlványt. Embriológia[ szerkesztés ] Feregnyulvany daganat féregnyúlvány a bél malrotatioja során a vastagbél keret bármely pontján elhelyezkedhet, a jobb oldali csípőtövist és a bal hypocondrium között. Állatok féregnyúlványa[ szerkesztés ] A gerinctelenek nem rendelkeznek féregnyúlvánnyal.

A gerincesek közül a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősök nagy részének szintén nincs féregnyúlványa. Az emlősök közül néhány erszényesnek, feregnyulvany daganat az oposszumnak és az erszényes medvének, a rágcsálók közül, a nyúlnak és a patkánynak, valamint a főemlősök közül az emberszabású majmoknak van féregnyúlványuk.

Hossza átlagosan 8—10 cm, de lehet 2—26 cm között.

Külső átmérője: 5—8 mm, belső átmérője: 1—3 mm. Anatómia[ szerkesztés ] A féregnyúlványt az esetek többségében teljesen peritoneum fedi. A háromszög alakú mesoappendix a caecumhoz és a terminalis ileumhoz rögzíti, feregnyulvany daganat egységet képez. A taeniák összefutásának helyén szájadzik a caecumba, ettől néha jelen levő Gerlach-billentyű választja el.