Miert hivjak szaloncukornak.
Történet[ szerkesztés ] A szaloncukor ősét a fondant-cukrot, ami túltelített cukoroldatból felfőzéssel készült, puha, kikristályosított massza a franciák a A francia papillote hajcsavaró papír, papírhüvely nevű fondant-cukorka folyadékkal töltött cukorka sztaniolpapír csomagolásának belsejére aforizmákat nyomtattak.
A megrendelő határozhatta meg, hogy milyen ízű szaloncukrot, milyen színű szaloncukorpapírba, valamint milyen színű és minőségű sima vagy préselt mintájú sztaniolba csomagolva kér. A régi, híres cukrászdákban az inasok feladata volt a rojtozó gépet működtetni.
A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe.
A cukor megdermedése és megszáradása miert hivjak szaloncukornak csomagolták a szaloncukrot a szivárvány minden színében pompázó, csillogó sztaniolpapírba. Karácsony környékén a magyarok mintegy 6 milliárd forint értékben költenek szaloncukorra.
Háztartásonként mintegy 1 kilogramm az átlagosan megvásárolt mennyiség. A vásárlók árérzékenységét mutatja, hogy kettő ezer forint körül mozog átlagosan ban a vásárlók ártűrő képessége, azaz itt húzódik a vásárlóknál az a lélektani határ, amely felett már átgondoltabbá válik a drágább szaloncukrok vásárlása.
